Klímák és kondenzációs kazánok kondenzvizének átemelésére szolgáló alacsony szállítókapacitású, automatikus üzemű kondenzvíz szivattyúk melyek csendes üzeműek és karbantartás menetesek.
Pár szóban a kondenzvíz szivattyúkról
A kondenzvíz szivattyú a légkondicionálóknál is fontos lehet
Noha a szivattyúk tekintetében, laikusként elsősorban a szennyvízkezelésre, illetve a kerti megoldásokra asszociálhatunk, valójában a kondenzvíz átemelő is egy ilyen készülék, ráadásul szerepe nagyon sok esetben kardinális. Minden olyan berendezés kapcsán, aminek a működési elve halmazállapot-változáson alapszik, szinte garantáltan felmerül a cseppvíz elvezetésének és kezelésének kérdése. Ez éppen úgy igaz a kondenzációs kazánok, mint ahogy a hűtő- és klímaegységek esetében. Tekintettel arra, miszerint a folyadék mennyisége akár jelentős is lehet, többféle megoldás közül választhatunk, ám ehhez már a telepítés során kiemelt figyelmet kell fordítani a kérdésre. Kültéri egységeknél bevett szokás például, hogy az ereszcsatornába történik a kivezetés, ám a kiépítésnél szem előtt kell tartani, miszerint komolyabb hidegben se fagyjon el a vezeték. Ennek érdekében, általában külön fűtéssel látják el a csepptálcát, amennyiben szükséges. Másképp kell gondolkodni, ha a kifolyó pozíciója a beltéri készüléknél magasabban található. Ilyenkor a megoldást egy speciális szivattyú jelenti. Főképp ipari környezetben jellemző, hogy a klíma elhelyezése csak ilyen formában oldható meg optimálisan. Időnként azonban lakóingatlanok kapcsán is ez jelenti a leghatékonyabb lehetőséget.
A kondenzvíz szivattyú elengedhetetlen egy klíma mellé?
Klíma telepítése előtt a szükséges méret meghatározását minden esetben szakemberek végzik, de talán érdemes kicsit belenézni, hogy milyen elvek mentén is végzik tevékenységüket. Ennek első lépése az ingatlan adottságainak megfelelően kiválasztani mekkora hűtő-, illetve fűtőteljesítmény az ideális. Szem előtt tartandó, hogy mind az alul-, mind pedig a túlméretezés komoly problémát jelent, hiszen egyik esetben sem éri el célját a berendezés, plusz fogyasztás esetén pedig csak a pénztárcánkat terheli majd a rendszer. Alapterület helyett térfogattal és légköbméterenként nagyjából 30-40 Wattal számolnak, de ez függően az ingatlan fekvésétől változhat. Természetesen az sem mindegy, hogy kizárólag így oldjuk-e meg otthonunk fűtését vagy hűtését, ám érdemes a kiépítéskor úgy tervezni, hogy a légkondicionáló önmagában is alkalmas legyen erre a feladatra. A telepítést, kellő tapasztalat hiányában, feltétlenül bízzuk szakemberre! Amennyiben a specialista úgy látja optimálisnak, akkor gondoskodik a megfelelő teljesítményű kondenzvíz szivattyú beépítéséről is. Pontosan milyen helyzetben is létfontosságú ez a lépés?
A cseppvíz elvezetése kardinális kérdés
Ahol hűtés történik, ott garantáltan végbemegy páralecsapódás is, kisebb-nagyobb mértékben. A keletkező nedvesség azonban nem maradhat a berendezés közelében, hiszen idővel károsítaná annak részegységeit. Hűtőszekrények esetében, régebben például egyszerűen megoldották ezt a feladatot a mérnökök, a kondenzvizet ugyanis a kompresszor közvetlen közelében lévő tartályhoz irányították, ahol a hő hatására az egyszerűen elpárolgott. Így nem volt szükség speciális elvezetésre, sem arra, hogy valamilyen plusz kiegészítő szerkezetet beépítsenek. Klímák kapcsán ez nem járható út, több okból kifolyólag sem. Egyfelől nem feltétenül minden esetben keletkezik akkora hő, ami a nagymennyiségű folyadékot maradéktalanul elpárologtatná, másrészt pedig mindezt a beltéri egységnél kellene megoldani, ami ideálisan amúgy sem kivitelezhető. Így a legoptimálisabb módszert a más helyre történő elvezetés jelenti. Amennyiben ennek során magasabb pozícióba kell szállítani a vizet, akkor az kondenzvíz szivattyú segítségével történik.
Mi alapján válasszuk ki a megfelelő darabot?
A hűtő-fűtő berendezés telepítése aránylag gyorsan megoldható, hiszen a legtöbb esetben egy munkanapot sem vesz igénybe. Ennek ellenére, vannak olyan kardinális lépései, amikor a precíz kivitelezés kulcsfontosságú és a későbbi működést is befolyásolhatja. Az egyik ilyen a pozicionálás és a speciális rézcsövezés kialakítása. Emellett a hűtőközeg alkalmazása is nagy odafigyelést igényel, ráadásul a szerelés a kellő szerszámok nélkül lehetetlen feladat. Emiatt nem érdemes egyedül belevágnunk, mivel rutin hiányában, szinte garantált a kudarc. Ennek megfelelően, a cseppvíz elvezetésének a kérdését is szakemberekre bízhatjuk. Ha a konstrukció lehetővé teszi, akkor erre általában a legegyszerűbb megoldást alkalmazzák, ám ha a beltéri egység a kifolyónál alacsonyabb ponton helyezhető csak el, akkor a kondenzvíz csak szivattyúzással távolítható el. Ilyen helyzetben a legfontosabb kérdés, hogy melyik modell jelent optimális döntés és milyen tényezők alapján határozzunk. Szerencsére ez közel sem akkora dilemma, mint amekkorának elsőre tűnik, hiszen a választ itt is a szükséges kapacitásban kell keresnünk. Azt azonban feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy ezúttal a valós szállítási teljesítményt kell vizsgálnunk.
A kondenzvíz szivattyú hatékonysága több összetevőn múlik
Legyen szó akár légkondicionálóról, akár kondenzációs kazánról, a kifogástalan hatásfokkal rendelkező szivattyú megválasztásánál kardinális pont a keletkező cseppvíz mennyiségének precíz kiszámítása. Hűtés esetében ez a kalkuláció aránylag könnyedén elvégezhető. Átlagos páratartalommal rendelkező levegőt feltételezve, 1 kW folyamatos teljesítmény valamivel kevesebb, mint 1 liter kondenzvíz létrejöttét okozza 60 perc alatt. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos klíma kapcsán, teljes kapacitáson működtetve, óránként nagyjából 2,5 liternyi cseppvíz elvezetéséről kell gondoskodni. Ez az adat már egy elégséges kiindulási pontot jelent a kondenzvíz átemelő kiválasztásához. Ugyanakkor, gyakorta ez az információ önmagában még nem elég a hosszútávon is optimális működés biztosításához. Az egység térfogatáramát ugyanis megannyi tényező befolyásolhatja. Egyáltalán nem mindegy például a szükséges szívó- és emelőmagasság sem. Emellett kalkulálni kell a vezeték teljes hosszával és a kiépítéskor alkalmazott átmérőjével is. Szintén lényeges kérdés, miszerint a csőkötések során milyen törések keletkeztek és azok mekkora hatással vannak a szállítási teljesítményre. A szűkületeknél ráadásul fennáll az eltömődés veszélye is, így erre külön figyelmet kell fordítani. A fentiekből tehát jól látszik, hogy bár a kondenzvíz szivattyú egy gyakorta alkalmazott megoldás, a hosszútávon is eredményes működése sok mindenen múlik. Ezért mind a megfelelő modell kiválasztását, mind pedig a beépítést célszerű tapasztalt szakemberre bízni.
