A vízhiány védelemről

Örvényszivattyúk vízhiányvédelme nyomás- és áramlásérzékelőkkel

1. Vízhiányvédelem nyomáskapcsolóval

Az örvényszivattyúk üzemeltetésekor ügyelnünk kell a szárazon futás elkerülésére. Ennek oka, hogy ezeknél a szivattyúknál a forgó mozgás által keletkezett súrlódási hőt a szivattyúzott folyadék vonja el a felmelegedő alkatrészekről. Amennyiben a szivattyútesten átáramló folyadék menyisége egy bizonyos szint alá esik, úgy az áramló folyadék már nem von el elegendő hőt az adott alkatrészekről - elsősorban a tengelyről és a tengelytömítésről - ennélfogva azok sérülhetnek, vagy bizonyos folyadékok esetében, egyes a folyadékban oldott állapotban jelenlévő anyagok (például ásványi sók) a hő hatására kikristályosodhatnak, és a tengelytömítés felületére kiülve károsíthatják azt. Ökölszabályként megfogalmazható, hogy egy adott szivattyú néveleges (esetleg optimális) szállítókapacitása öt százalékának megfelelő térfogatáram szükségeltetik ahhoz, hogy okkal reménykedjünk a fenti jelenség elkerülésében.

A szárazon futás elkerülésére vízhiányvédő berendezéseket alkalmazunk. Ennek a háztartásokban legelterjedtebb formája a vízhiányvédő nyomáskapcsoló használata. A vízhiányvédő kapcsoló egy olyan módosított nyomáskapcsoló mely a nyomáskapcsolóknál már tárgyalt rugós elven érzékeli a rendszerben uralkodó nyomást. A gyári beállításuk általában 0,4 bar alatti, és amennyiben a rendszerben a nyomás a beállított érték alá csökken lekapcsolják a szivattyút. A vízhiányvédő nyomáskapcsolókat a szivattyú nyomóoldalán kötjük be a rendszerbe a hidrofortartály után. Figyelemmel kell lenünk arra, hogy az ilyen nyomáskapcsolók nyomóoldalán a vízoszlop magassága ne haladja meg a beállított minimum értékhez tartozó szintet. Tekintve, hogy átszámolva 1 m vo. 0,1 bar nyomásnak felel meg, könnyen kiszámítható, hogy 0,4 bar nyomásra beállított vízhiányvédő nyomáskapcsoló után a rendszerben már nem lehet magasabb a szintkülönbség mint 4 m. Ellenkező esetben a védelem nem lesz hatásos, hiszen a rendszerben még vízhiány esetén is marad annyi víz melynek nyomása nem engedi 0,4 bar alá süllyedni védőkapcsoló érzékelőjén a nyomást.

2. Vízhiányvédelem áramlás- és nyomáskapcsolóval

Másik megoldás a szárazon futás elkerülésére ún. áramlás- és nyomáskapcsoló alkalmazása. Ezeket a vezérlőket általában akkor javasolt használni, ha a szivattyút többnyire hosszabb intervallumokra kapcsoljuk be. Tipikusan ilyen alkalmazás a locsolás. A berendezés működési elve a nyomáskapcsolóéhoz nagyon hasonló, azonban itt egy darab előfeszített rugó érzékeli a vezetékben uralkodó nyomás értékét. A nyomásérzékelő mellett ezekbe a berendezésekbe egy gravitációs elven működő vagy rugós áramlásérzékelőt is beépítenek. A gravitációs elven működő berendezéseknél kötött a beépítés (ügyelni kell, hogy függőlegesen vagy vízszintesen kerüljön beépítésre), ennek kivitelezése azonban gyakorlatban nem szokott problémát okozni.

Ezek a vezérlők szintén akkor kapcsolják be szivattyút, ha nyomás beállított érték alá esik, és akkor kapcsolják ki ha a nyomás egy beállított érték fölé emelkedik vagy megszűnik a folyadékáramlás a vezetékben.