Kerti locsolás esővízzel: melyik szivattyú a jobb választás?

Az esővíz hasznosítása egyre több kerttulajdonos számára válik természetes megoldássá. A nyári száraz időszakok gyakoribbak, miközben a vezetékes víz ára folyamatosan emelkedik. Eközben sok háztartásban minden nagyobb esőzéskor több száz liter víz folyik le egyszerűen a csatornába.

Pedig egy viszonylag egyszerű rendszerrel ez a víz könnyen összegyűjthető és felhasználható a kert locsolására. Ehhez alapvetően három dologra van szükség: egy megfelelő tartályra, egy jól megválasztott kerti szivattyúra és egy egyszerű szűrési megoldásra.

Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogyan építhető fel egy hatékony esővíz-alapú locsolórendszer, és milyen szivattyút érdemes választani hozzá.

Mennyi esővíz gyűjthető egy átlagos háznál?

Sokan meglepődnek azon, hogy egy átlagos családi ház tetejéről mennyi víz gyűjthető össze már egyetlen eső során is.

Az egyszerű becslés alapja, hogy 1 mm csapadék 1 liter vizet jelent négyzetméterenként. Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres tetőfelület esetén már egy viszonylag kisebb, 10 milliméteres eső is körülbelül 1000 liter vizet jelenthet.

Ez a mennyiség sokszor elegendő lehet több napnyi kerti locsoláshoz. Ha azonban nincs gyűjtőrendszer, ez a víz egyszerűen elfolyik a csatornába, miközben a kert öntözéséhez később vezetékes vizet használunk.

Milyen tartályból érdemes kiindulni?

Az esővízgyűjtő rendszer alapja a megfelelő tároló. A választás elsősorban attól függ, mennyi vizet szeretnénk tárolni, mennyi hely áll rendelkezésre a kertben, és mennyire fontos a tartály esztétikai megjelenése.

Az egyik leggyakoribb megoldás az IBC tartály. Ezek általában 1000 literes műanyag tartályok fém keretben, amelyeket gyakran használtan is viszonylag kedvező áron lehet beszerezni. Nagy előnyük, hogy robusztusak, könnyen csatlakoztathatók a rendszerhez, és jelentős mennyiségű vizet képesek tárolni. Hátrányuk inkább esztétikai jellegű: egy ipari jellegű tartály nem minden kertben mutat jól, ezért sokan burkolattal vagy növényekkel takarják el.

Kisebb kertekben gyakran alkalmaznak kifejezetten esővíz gyűjtésére tervezett műanyag tartályokat. Ezek általában formatervezettek, így jobban illeszkednek a kerti környezethez, viszont a kapacitásuk rendszerint kisebb.

A harmadik lehetőség a föld alatti ciszterna, amely nagyobb mennyiségű víz tárolására alkalmas. Ennek az előnye, hogy nem foglal helyet a kertben, a víz hőmérséklete stabil marad, és az egész rendszer diszkréten elrejthető. Ugyanakkor a telepítés komolyabb földmunkát igényel, ezért inkább új építésnél vagy nagyobb átalakításnál érdemes számolni vele.

Melyik szivattyú a legjobb esővízhez?

Az összegyűjtött esővíz önmagában még nem elegendő a locsoláshoz. A legtöbb esetben szivattyúra van szükség ahhoz, hogy megfelelő nyomással juttassuk ki a vizet a locsolótömlőbe vagy az öntözőrendszerbe.

A gyakorlatban két szivattyútípus terjedt el leginkább az ilyen rendszereknél: a merülő szivattyú vagy búvárszivattyú és a kerti, más néven felszíni szivattyú.

Merülő szivattyú tartályban

A merülő szivattyú közvetlenül a vízben működik. A készüléket egyszerűen a tartályba helyezik, és egy nyomócsövön keresztül juttatja ki a vizet a rendszerbe. Ez a megoldás különösen egyszerűen telepíthető, ezért sok házi rendszerben ezt választják.

További előnye, hogy a szivattyú a vízben működik, ezért általában jóval csendesebb, mint a felszíni szivattyúk. Kisebb kertekben vagy egyszerű locsolási feladatoknál ez kifejezetten praktikus megoldás lehet. A karbantartás azonban valamivel körülményesebb, hiszen a készülék a tartályban található, így ellenőrzéshez vagy tisztításhoz ki kell emelni.

Kerti vagy ásott kút szivattyú

A kerti szivattyú a tartályon kívül helyezkedik el, és egy szívócsövön keresztül emeli ki a vizet a tartályból. Ez a kialakítás sok szempontból rugalmasabb, különösen akkor, ha a rendszerhez később automatika vagy öntözőrendszer is csatlakozik.

A felszíni szivattyúk egyik előnye, hogy könnyen hozzáférhetők, így a karbantartás és az ellenőrzés is egyszerűbb. Ugyanakkor működés közben általában hangosabbak, mint a merülő szivattyúk. Fontos műszaki korlát, hogy a felszíni szivattyúk szívómélysége általában legfeljebb körülbelül 8 méter, ezért a szivattyút a tartályhoz viszonylag közel kell elhelyezni.

Általánosságban elmondható, hogy egyszerű locsolási feladatokra a merülő szivattyú kényelmes megoldást kínál, míg egy nagyobb vagy automatizált öntözőrendszer esetén gyakran a kerti szivattyú bizonyul praktikusabb választásnak.

Miért fontos a megfelelő szűrés?

Az ereszcsatornából érkező esővíz soha nem teljesen tiszta. A tetőről lemosódó por, apró szennyeződések, levelek vagy akár kisebb ágak is bekerülhetnek a rendszerbe. Ha ezek közvetlenül a szivattyúba jutnak, az idővel kopást, eltömődést vagy teljes meghibásodást is okozhat, ezért célszerű legalább két lépcsőben szűrni a vizet.

Az első szűrés általában már az ereszcsatornánál történik. Itt különféle levélfogó rácsok vagy esővízszűrők akadályozzák meg, hogy a nagyobb szennyeződések bekerüljenek a tartályba. A második szűrés a szivattyú közelében történik, ahol gyakran alkalmaznak szívókosarat vagy előszűrőt. Ez különösen akkor fontos, ha a rendszer később automata öntözőrendszerhez vagy csepegtető hálózathoz csatlakozik.

Hogyan lehet automatizálni a locsolást?

Egy esővízre épülő rendszer nemcsak kézi locsolásra használható. Néhány kiegészítővel a működés akár teljesen automatizálható is.

Az egyik legelterjedtebb megoldás a nyomáskapcsoló vagy az úgynevezett press control alkalmazása. Ezek az eszközök érzékelik a vízáramlást vagy a nyomásváltozást, és ennek alapján automatikusan indítják vagy állítják le a szivattyút.

1. esővíztartály
2. szivattyú
3. szűrő
4. nyomáskapcsoló vagy press control
5. locsolótömlő vagy öntözőrendszer

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor megnyitjuk a kerti csapot vagy elindul az öntözőrendszer, a szivattyú automatikusan bekapcsol, majd a vízhasználat megszűnésekor leáll.

Kis átalakítással sok víz megtakarítható

Az esővíz locsolásra kiválóan használható, és sok esetben jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását a kertben. Egy viszonylag egyszerű rendszerrel a tetőről lefolyó csapadék könnyen összegyűjthető és újra felhasználható.

A megfelelő tartály kiválasztása, a szivattyú helyes megválasztása és az alapvető szűrés kialakítása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan működjön. Ha ezekre a szempontokra figyelünk, az esővíz nem elvesztegetett erőforrás lesz, hanem a kert öntözésének egyik legpraktikusabb és leggazdaságosabb vízforrása.