A szivattyúkról röviden
Azoknak, akik többet szeretnének tudni a szivattyúkról, vagy úgy szeretnének szivattyút vásárolni, hogy tudni akarják mit és hogyan vásároljanak.
Kinek szólnak a bejegyzéseink?
Azoknak, akik többet szeretnének tudni a szivattyúkról, vagy úgy szeretnének szivattyút vásárolni, hogy tudni akarják mit és hogyan vásároljanak. Nekik szólnak tehát az íráseink. A cikkek célja nem az, hogy részletekbe menően ismertesse a szivattyúk működését, így számos ponton - az érthetőség kedvéért - jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz. Megírásuknál az vezérelt, hogy az érdeklődők számára érthetővé és áttekinthetővé tegyük a szivattyúk működését, valamint az alapvető paramétereket a teljesség igénye nélkül.
A centrifugál szivattyúk működése
A szivattyúk számos működési elve ismert. A legelterjedtebb közülük a centrifugál szivattyú elv. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot a működési elv a következők szerint alakul: adott egy elektromos vagy más elven forgó mozgást létrehozó motor. Ezt a forgó mozgást szeretnénk valamilyen formában a saját részünkre úgy felhasználni, hogy folyadékot szállítsunk.
Adott tehát a feladat a kérdés az, hogy ezt hogyan lehetne ésszerűen és gazdaságosan megoldani? A megoldást az örvényszivattyú elv jelentette, mely elvet röviden a tényleges örvényhez lehetne hasonlítani.
A cél az, hogy a szivattyú ún. szívó csatlakozásán a szivattyúba belépő folyadékot a meghajtó motor forgó mozgásával mozgásba hozzák és ezáltal a folyadék átáramoljék a szivattyún. A lényeg - végletesen leegyszerűsítve - egy sajátos örvény létrehozása. Ezt az örvénylést a motor tengelyére szerelt alkatrész, a járókerék (bizonyos szivattyúknál ezt az alkatrészt lapátkeréknek nevezik) hozza létre, mely sajátos kialakításának köszönhetően képes a folyadékot mozgásba hozni.
A gyakorlatban ez a következők szerint történik: a szivattyú tengelyével párhuzamosan - a tengely végénél - érkező folyadék a forgó járókeréken keresztüláramolva örvénylő mozgásba kezd, és járókerékről a tengelyre merőleges irányba távozik (1. ábra.).
1. ábra
Az így sugárirányban áramló folyadékot aztán egy megoldással - ez a megoldás emlékeztet egy spirális csigaház részletére - a szivattyúházban egy irányba terelik és az így megnövekedett mozgási energiájú folyadék a szivattyú nyomócsonkján keresztül távozik (2. ábra.)
2. ábra
A mindennapokban a legtöbbször ezen az elven működő szivattyúkkal találkozhatunk. Az örvényszivattyú elvet széles körben, a háztartástól a nagy teljesítményű, akár másodpercenként százliteres nagyságrendű folyadékszállító kapacitással rendelkező szivattyúknál is alkalmazzák. Felhasználási területe igen széles, akár csőbúvár szivattyúról akár szennyvízátemelő szivattyúkról vagy éppen önfelszívó locsolószivattyúkról vagy az iparban ezek analógiáiról beszélünk.
Hasznosnak találta ezt a bejegyzést? Ne hagyja abba, tudjon meg többet a szivattyúk adatairól!
Magyarországon számos helyen, kertekben, családi házaknál de akár ipari üzemekben is fúrt- vagy (egyes esetekben és elsősorban házaknál) ásott kutakból nyert vízzel öntöznek, locsolnak vagy látják el a legkülönbözőbb felhasználásokat tiszta vízzel.
A szivattyúkat a korábbi cikkekben említett tudásunk birtokában tudjuk kiválasztani, de jogosan merül fel a kérdés, hogy mihez képest? Azaz, hogyan tudom eldönteni, hogy nekem mekkora szállítókapacitásra és ehhez tartozóan mekkora emelőmagasságra van szükségem?