Oldalcsatornás önfelszívó szivattyúk
A klasszikus önfelszívó szivattyúk
Magyarországon a legtöbben önfelszívó szivattyúval locsolnak, sőt az önfelszívó szivattyúk az alapszivattyúi a széles körben elterjedt házi vízműveknek. Az önfelszívó szivattyúk nagy utat tettek meg míg az oldalcsatornás önfelszívó szivattyúkból - más néven Sihi rendszerű szivattyúk - kialakultak a jelenleg már sokak által használt JET rendszerű önfelszívó szivattyúk. Érdemes talán egy pillanatra megállni és megnézni, hogyan is működtek és működnek a mai napig a klasszikus oldalcsatornás önfelszívó szivattyúk.
Kezdetben az ún oldalcsatornás önfelszívó szivattyúkat használták szinte minden olyan víz vagy egyéb könnyű folyadék szivattyúzásánál, ahol önfelszívásra van szükség. Ezek a szivattyúk meglehetősen strapabíró jól felújítható szerkezetek, sok helyütt még ma is találkozni velük akár régi házi vízmű részeként is. Azonban hátrányuk, hogy a szivattyúház valamilyen öntvényből - többnyire öntöttvas, más néven szürkeöntvény - készül, míg a járókerék valamilyen réz ötvözet - többnyire bronz - alapanyagú. A technológia sajátossága, hogy nem lehet hatékonyan más alapanyagú szerkezeti elemeket használni, ezért az alkatrészek aránylag drágák és így a szivattyúk és a tartalék alkatrészek ára is relatíve magas. Jelenleg elsősorban ipari technológiákban használnak ilyen szivattyúkat, - mivel igen "jól bírják a gyűrődést" - általában víz vagy valamilyen sajátos közeg pl olajszármazék vagy ammónia szivattyúzására.
Hidomechankia Szövetkezet D típusú szivattyúja
Magyarországon igen közkedvelt és eltejedt típus volt a Hidromechanika Szövetkezet által gyártott FO (bejegyzés bevezető képén egy ilyn szivattyú látható) és D, DK, DKK szivattyúcsalád melyet kiterjedten használtak az iparban a legkülönfélébb könnyű folyadédok szállítására.
Azoknak, akik többet szeretnének tudni a szivattyúkról, vagy úgy szeretnének szivattyút vásárolni, hogy tudni akarják mit és hogyan vásároljanak.
Tapasztalataink szerint az érdeklődők túlnyomó többsége nincs tisztában azzal, hogy mit jelentenek bizonyos fogalmak: maximális folyadékszállító kapacitás, maximális emelőmagasság. Ezek megértéséhez érdemes tisztázni néhány dolgot.
A szivattyúkat a korábbi cikkekben említett tudásunk birtokában tudjuk kiválasztani, de jogosan merül fel a kérdés, hogy mihez képest? Azaz, hogyan tudom eldönteni, hogy nekem mekkora szállítókapacitásra és ehhez tartozóan mekkora emelőmagasságra van szükségem?