Önfelszívó kerti szivattyú bekötése
Mi a teendő kerti szivattyút bekötésekor? Mire kell ügyelni? Tanácsok, tippek és trükkök
Érdemes röviden átvenni, hogy mire kell ügyelni önfelszívó kerti szivattyúk beüzemelésekor.
Ilyen telepítési helyzetekben a szivattyú a szállítani kívánt víz szintje felett helyezkedik el, szemben a másik nagy családdal, a merülő motoros búvárszivattyúk családjával.
Beüzemelés előtt a kerti szivattyúban és szívótömlőjében egyaránt levegő található. A víz és a levegő áramlástani szempontból azonban jelentős eltéréseket mutat, így ebben a helyzetben a víz szállítására csak megfelelő, önfelszívásra képes szivattyú alkalmazható. Ezek a szivattyúk képesek a mélyebben lévő vizet, (neve is mutatja) felszívni, a levegőt kidolgozni, majd biztosítani a folyamatos folyadékáramlást.
Töltsük föl vízzel a kerti szivattyút
A kerti szivattyú rendszerbe szerelése után a szivattyút (ha módunkban áll érdemes azonban a szívótömlőt is) fel kell töltenünk vízzel az erre a célra szolgáló nyíláson keresztül. Ezt követően már csaka nyomóoldali tömlőt kell csatlakoztatnunk és már be is beindíthatjuk a kerti szivattyút, ami rövid idő alatt "kidolgozza" a rendszerben még esetleg meglevő légbuborékokat.
Kerti szivattyú feltöltő nylása záró csavarral
Ügyelni kell, hogy az összes levegő eltávozzon, ha szükséges töltsünk utána vizet a szivattyúházba. A levegőmentes járást jellemzően hallani lehet, a szivattyú hangja sokkal halkabb és egyenletesebb, ha a közegben nincsenek légbuborékok. Aki még sohasem üzemelt be szivattyút, az is az első egy-két indítás után meg fogja hallani mikor fogy el a levegő.
A maximális szívómélység
Fontos kérdés továbbá a maximális szívómélység, tehát a vízszintünk és a szivattyúnk közötti függőleges szintkülönbség. A víz fizikai tulajdonságai miatt 9 méternél nagyobb vízoszlop úgymond leszakad, ennek oka a negatív nyomásra és a víz elgőzölésére vezethető vissza).
Tehát kilenc méternél nagyobb szintkülönbség esetén más jellegű szivattyút kell beépíteni. A búvárszivattyú lehet a megoldás mely a vízszint alatt elhelyezkedve „tolja” fel a vizet (a víz korlátlanul elviseli a túlnyomást, míg a negatív nyomást nem). A megengedett maximális szívómélység mindig szerepel az önfelszívó szivattyúk dokumentációjában, tehát csak annyi a dolgunk, hogy erre ügyeljünk és ezt ne lépjük át, ne akarjunk mélyebbről szívni, mert nem fog sikerülni.
A szívó oldalra nem építünk vízszűrőt!
Egyes helyeken azt a tanácsot adják, hogy bátran helyezzünk szűrőt a szivattyú szívóoldalára, netán szívócsonkjára. Tudni kell, hogy a szivattyú szívóoldalán mindenféle fojtás kerülendő! Emiatt a szűrőt semmiképpen ne helyezzük el a szívóoldalon!
A szűrő helye helye a nyomóoldalon van, már csak azért is mert a vízszűrő feladata az, hogy a felhasználási ponton, a csapnál vagy az öntözőrendszer belépő pontján ne legyen szennyződés a vízben. A szivattyút tehát nem a szűrő, hanem az átgondolt szivattyú kiválasztás fogja megvédeni! A normál kerti szivattyúkkal a kútvíz minden további nélkül szivattyúzható, mert tisztavíznek számít.
Érdemes észben tartani az alapszbályt: tisztavíz szivattyút csak tisztavízre!
Lábszelep használata kötelező
Elkerülendő, hogy az önfelszívó szivattyúnknak minden indításkor fel kelljen szívni a vizet a kiürülő szívócső miatt (ez elpocsékolt munka), célszerű beépíteni egy lábszelepet vagy egy visszacsapó szelepet a szívótömlőbe.
A lábszelep vagy visszacsapó szelep közt az a különbség, hogy a lábszelepet a szívótömlő végére szereljük és található rajta egy szívókosár, míg a visszacsapó szelepet nem szükséges a szívócső végére szerelni, helyet kaphat a máshol is s szívócsőben. Azt javasoljuk, hogy kerti szivattyú esetében használjunk jó minőségű lábszelepet.
A lábszelep csak egy irányba engedi a vizet áramolni, azaz visszacsapó szelepként nem engedi a visszaáramlást, másrészt szívókosarával - egyfajta durva szűrőként - meggátolja a pár milliméternél nagyobb átmérőjű szilárd szennyezőanyagok felszívását és annak az önfelszívó szivattyúba, majd azon keresztül a rendszerbe történő bekerülését.
A lábszelepben egy "tányér" található mely a közte és a lábszelep háza közt lévő gumitömítéshez nyomódik. Ennek a segítségével zár le és küszöböli ki a víz visszafolyását a kútba. A lábszelepet időnként érdemes ellenőrizni és szükség esetén megtisztítani, mert ha a szeleptányér és a ház közé valamilyen szennyeződés kerül, akkor a víz visszaáramlik és minden egyes bekapcsoláskor újra fel kell szívnia szivattyúnak a vizet. Ez nem kívánatos jelenség.
Szívótömlőt is bátran használhatunk
Amennyiben mobilabb vagy egyszerűbb telepítést szeretnénk, akkor célszerű lehet lábszeleppel egybe épített komplett szívótömlőt beszereznünk és azzal telepíteni a szivattyút.
Szívótömlő
Ez a legegyszerűbb megoldás, mivel csak annyi dolgunk van, hogy a tömlő menetes csatlakozóját betekerjük a szivattyú szívó oldali nyílásába.
Amennyiben azonban fix bekötést tervezünk, akkor válasszunk KPE csövet, melynek a végére a lábszelep könnyen felszerelhető. A KPE cső belső átmérője 1" vagy DN25 mértenél ne legyen kisebb.
Kerti szivattyút telepíteni egyszerű!
Mint az a fentiekből is látható, kerti szivattyút telepíteni gyerekjáték. Véleményünk szerint lényegében szaktudást sem igényel, szinte bárki el tudja végezni a feladatot, hogyha betartaja azt néhány nagyon egyszerű szabályt és követi a tanácsokat amiket leírtunk.
Bemutatjuk az 5 legnépszerűbb kerti szivattyút. Tulajdonságok, előnyök, hátrányok őszintén.
Vajon milyen típusú szivattyúk léteznek és melyik típus mire a legalkalmasabb? Ezt járjuk körül bejegyzésünkben.
A kerti szivattyúk téliesítése nagyon fontos feladat, amelyet az elnevezéssel ellentétben már az őszi hónapokban, az első fagy előtt érdemes megtenni.
Az öntözés és locsolás egyre fontosabb feltétele a szép kertnek és a hatékony növénytermesztésnek, érdemes tehát körültekintően kerti szivattyút választani.