Szennyvíz átemelő kiválasztása: szállítómagasság, kapacitás, szemcsetűrés, hőmérséklet

Amikor eldőlt, hogy szennyvíz átemelőre van szükség, és az is megvan, milyen típus illik a helyzethez, jön a legkonkrétabb kérdés: pontosan melyik készülék kerüljön a rendszerbe? Ez az útmutató végigveszi azt a négy szempontot, amely a legtöbbet dönt a kiválasztásban: a szállítómagasságot, a kapacitást, a szemcsetűrést és a közeghőmérsékletet. Ha még ott tart, hogy egyáltalán kell-e átemelő, kezdje inkább azzal, mikor van szükség szennyvíz átemelőre, ha pedig a típus a kérdés, segít az aprítókéses és örvénykerekes összehasonlítása.

Miért fontos a helyes méretezés

A méretezés nem elméleti kérdés: közvetlenül meghatározza, hogy a rendszer megbízhatóan működik-e. Ha az átemelő gyengébb a kelleténél, nem tudja a szennyvizet a szükséges magasságba vagy távolságra juttatni, a csúcsterheléseket nem bírja, és eltömődés, visszaáramlás lehet a vége. Ha viszont túl nagyra választják, a szivattyú a valós igényhez képest ritkán, de nagy teljesítménnyel dolgozik, gyakrabban kapcsol be és ki, ami fölösleges kopást és magasabb beszerzési költséget jelent. A cél mindig a rendszerhez illő méret, nem a lehető legnagyobb.

A következő táblázat egy pillantással összefoglalja a négy fő szempontot, alatta pedig sorra vesszük mindegyiket részletesen.

Szállítómagasság: milyen magasra és milyen messzire

A szállítómagasság azt fejezi ki, mekkora nyomásra van szükség ahhoz, hogy a szennyvíz eljusson a mélypontról a befogadó csatornáig. Ez két részből áll. Az egyik a geodetikus emelőmagasság, vagyis a függőleges szintkülönbség a szivattyú és a legmagasabb pont között. A másik a cső súrlódási vesztesége: a nyomócsőben áramló víz súrlódása, amely a cső hosszával, a szűkebb átmérővel és a könyökök, idomok számával nő. A kettő együtt adja ki azt az teljes szállítómagasságot, amelyet a szivattyúnak teljesítenie kell a kívánt vízhozam mellett.

A gyakorlati következmény egyszerű: nem elég csak a függőleges emelést nézni. Egy hosszú, kanyargós, vékony nyomócső komoly veszteséget okoz, ezért ugyanahhoz a magassághoz erősebb szivattyú kell, mint egy rövid, egyenes vezetéknél. A pontos értékeket a szivattyú jelleggörbéje (a szállítómagasság és a vízhozam összefüggése) mutatja meg, ezt érdemes az adott készülék adatlapján ellenőrizni.

Ehhez szorosan kapcsolódik a nyomócső átmérője, amely maga is tervezési döntés. A túl szűk cső megnöveli a súrlódási veszteséget, és könnyebben eltömődik, a túl bő pedig indokolatlanul drágább lehet, és lassíthatja az áramlást. A cél az átemelő ajánlásaihoz és a szennyvíz jellegéhez illő átmérő, hogy a szivattyú a jelleggörbéjén valóban a tervezett munkapontban dolgozzon.

Kapacitás: mennyi szennyvizet kell elvezetni

A kapacitás, vagyis a vízhozam azt mondja meg, mennyi szennyvizet képes a szivattyú időegység alatt továbbítani. A szükséges szállítási kapacitást az szabja meg, hány vizes pont kapcsolódik a rendszerre, és ezek milyen valószínűséggel működnek egyszerre. Egyetlen szuterén WC igénye szerényebb, egy több vizes pontot, például zuhanyt, mosdót és mosógépet is kiszolgáló alagsori lakrészé jóval nagyobb.

Külön figyelmet érdemelnek a lökésszerű terhelések. Egy mosógép vagy mosogatógép ürítéskor rövid idő alatt viszonylag nagy vízmennyiséget bocsát ki, és ezt a pillanatnyi csúcsot az átemelőnek gond nélkül kezelnie kell. Ezért a méretezésnél nem az átlagos, hanem a csúcsterhelésből érdemes kiindulni, hogy a rendszer akkor se akadjon meg, amikor egyszerre több forrásból érkezik a szennyvíz.

Szemcsetűrés: mi van a vízben

A harmadik szempont az, hogy milyen szilárd részeket kell a szivattyúnak kezelnie. A szemcsetűrés azt jelenti, mekkora és milyen jellegű szilárd anyag halad át a készüléken eltömődés nélkül. Fekáliás, rostos háztartási szennyvíznél az aprítókéses megoldás a szennyeződést felaprítja, durvább, nagyobb szemcsés közegnél viszont az örvénykerekes átemelő nagyobb szabad átfolyása a biztonságosabb. Ez a szempont tehát szorosan összefügg a típusválasztással, amelyet külön cikkben, az aprítókéses és örvénykerekes átemelő összehasonlításában jártunk körbe.

A méretezés szempontjából a lényeg, hogy a kezelendő közeghez illő szemcsetűrésű készüléket válasszon. Ha a szennyvíz rendszeresen tartalmaz nagyobb vagy koptató szilárd részt, a túl kicsi átjárás gyakori eltömődéshez vezet, hiába megfelelő a szivattyú magasságban és hozamban.

Hőmérséklet: a meleg víz is számít

A negyedik, gyakran figyelmen kívül hagyott szempont a közeg hőmérséklete. A háztartásban nem csak hideg víz keletkezik: a mosás, a mosogatás és a zuhanyzás meleg, esetenként forró vizet enged a rendszerbe. Minden szivattyúnak van egy megengedett közeghőmérséklete, amelyet az adatlap ad meg, és amelyet tartósan nem szabad túllépni. A rendszeres, magas hőmérsékletű terhelés idővel károsíthatja a tömítéseket és a motort, ezért ha a rendszerre mosógép vagy mosogatógép is kapcsolódik, érdemes olyan készüléket választani, amely ezt a terhelést elbírja.

Itt is az adatlap a mérvadó: a megengedett tartós és rövid idejű hőmérséklet külön szerepelhet. A biztos választás az, amely a ténylegesen várható legmelegebb közeget is kényelmesen kezeli, nem pedig épp csak a határon van.

Egyéb szempontok, amiket érdemes átgondolni

A négy fő paraméter mellett néhány további tényező is befolyásolja, mennyire lesz hosszú életű és kényelmes a rendszer:

• Anyagminőség és korrózióállóság: a szennyvíz agresszív közeg, a tartós, ellenálló anyagok hosszabb élettartamot adnak.
  
  
• Vezérlés és szintkapcsoló: az úszókapcsoló vagy szintérzékelő indítja és állítja le a szivattyút a megfelelő vízszintnél; megbízható működése alapfeltétel.

• Visszacsapó szelep: megakadályozza, hogy a felnyomott szennyvíz visszafolyjon a tartályba, amikor a szivattyú leáll.

• Tartály és szagzárás: zárt tartályos rendszernél a megfelelő térfogat és a szellőzés a szagmentes működés része.

• Karbantarthatóság: az aprítókéses típusnál a kés ellenőrizhetősége, minden típusnál a hozzáférhetőség megkönnyíti a későbbi karbantartást.

Hogyan álljon neki a kiválasztásnak

A méretezést érdemes lépésről lépésre végiggondolni. A következő sorrend segít, hogy a végén a rendszerhez illő készülék maradjon a listán:

• Mérje fel a szintkülönbséget a szivattyú és a befogadó csatorna között, és becsülje meg a nyomócső hosszát, átmérőjét, kanyarjait a szállítómagassághoz.
  
  
• Vegye számba a rendszerre kötött vizes pontokat és a lökésszerű forrásokat (mosógép, mosogatógép) a szükséges kapacitáshoz.
  
  
• Határozza meg a szennyvíz jellegét (fekáliás, rostos vagy durvább, koptató), hogy a szemcsetűrés és a típus stimmeljen.
  
  
• Nézze meg, milyen meleg közeg várható, és vesse össze a készülék megengedett hőmérsékletével.
  
  
• A fentiek alapján keresse ki azt a szivattyút, amelynek a jelleggörbéje és adatlapja mind a négy szempontot lefedi, biztonságos tartalékkal.

A konkrét készülék adatai (jelleggörbe, megengedett szemcseméret, közeghőmérséklet) mindig az adott szivattyú adatlapján szerepelnek, ezeket típusonként érdemes összevetni. A szennyvíz átemelők működését és a kiválasztás tágabb összefüggéseit a szaniter szennyvíz átemelő útmutatónk foglalja össze, onnan tovább lehet lépni a végleges döntésig.

Ne a rosszul méretezett szivattyú keserítse meg a mindennapokat

Egy jól méretezett szennyvíz átemelő szinte láthatatlan: csendben elvezeti a vizet, és évekig nem ad okot panaszra. A rosszul megválasztott viszont folyamatos bosszúság forrása. A gyenge készülék nem bírja a terhelést, eltömődik, visszaáramlik, épp amikor a legkevésbé szeretné; a fölé méretezett pedig fölöslegesen kapcsolgat és kopik. A jó hír, hogy a döntés kézben tartható, ha a négy fő szempontból indul ki: a szállítómagasságból, a kapacitásból, a szemcsetűrésből és a hőmérsékletből, és mindegyiket a valós körülményekhez, nem a becsléshez igazítja. Ha ezt a négyet lefedi egy készülék biztonságos tartalékkal, a rendszer megbízhatóan, gond nélkül teszi a dolgát, és a mélyszint végre arra használható, amire szánták.